2015. augusztus 17., hétfő

DIY>> Szoba dekorációk II.



Sziasztok!
Itt van a szoba dekorációs sorozat második része, amiben asztali díszeket fogunk elkészíteni. Persze nem csak asztalra, hanem polcra, és éjjeli szekrényre is tehetitek őket!

Kaktuszok:
Ehhez a diy dekorációhoz szükségetek lesz:
  • Közepes méretű lapos kövekre (mondjuk 6 darabra)
  • Zöld és fehér színű festékre 
  • Esetleg egy kisebb művirágra
  • Cserépre
  • Dekor homokra, vagy sima homokra
  • Esetleg színes celluxra
Első lépésként fessétek le a követek zöld színűre, mind a 6-ot másmilyenre. Ha megszáradtak, fehér festékkel fessetek a kövekre barázdákat, pöttyöket, vagy amit csak szeretnétek, a lényeg, hogy hasonlítsanak egy kaktusz tüskéire. A dekor homokot, vagy rendes homokot töltsétek bele a cserépbe, majd a homokba állítsátok bele a kaktusz-köveket. Ha szeretnétek, vágjátok le egy művirág szárát, és csak a sziromrészét ragasztópisztollyal rögzítsétek a kövek tetejéhez, így olyan lesz, mintha a kaktusz kivirágzott volna. A cserepet díszíthetitek esetleg egy mintás celluxszal úgy, hogy körbetekeritek a tetején, de ha nektek így is tetszik a cserép, vagy eleve mintás akkor nem kell. És voilá, kész is van a házi kaktusz!


Ha nem teljesen érted, akkor nézd meg videón:


 Asztali tolltartó befőttesüvegből: 
A következő pedig diy pedig már a sulikezdéshez, ugyanis egy tolltartót csinálunk az asztalra, hogy ne legyen minden szanaszét. Tulajdonképpen ez nem is csak toll tartó, mert mindenfélének lesz benne hely. Amire szükségetek lesz hozzá:
  • 6 db befőttesüveg/konzervdoboz (ha nem szeretnétek olyan nagyot, elég 3 is)
  • színes cellux, esetleg dekorpapír
  • festékek, és arany csillámpor
  • ragasztópisztoly
Először is a  befőttesüvegeket vagy konzervdobozokat dekoráljátok ki ízlés szerint. Én befőttesüveget használtam, amit körbetekertem mintás celluxszal. Ha konzervdoboztok van, az egészet egyszerűen betekerhetitek színes dekorpapírral, hogy ne látszódjon a fém felület. arany csillámpor csíkot úgy tehettek az üvegre, hogy tesztek két csíkot felszedhető celluxból egymástól úgy egy centire (attól függ, hogy milyen vastag csíkot szeretnétek. Az üres felületet kenjétek be lakkragasztóval, majd szórjátok rá a csillámport. Ha megszáradt, fújjátok le hajlakkal, vagy kenjétek le még egy adag lakkragasztóval (mivel az lakk is). Festhettek rá pöttyöket meg csíkokat, vagy tehettek rájuk matricát is. 


 Ha mindegyik megszáradt, akár így hagyhatjátok őket, állítva és azt tesztek beléjük, amit csak akartok, de én ezt még egy kicsit továbbfejlesztettem. Fektessétek őket az oldalukra, úgy, hogy a szájuk egy irányba álljon. 3-at ragasszatok össze ragasztópisztollyal (igen, ezzel is megragad) az érintkezésüknél. Ezután ragasszatok össze még kettőt, majd ragasszátok fel a másik 3 tetejére. Az utolsót a piramis csúcsaként, legfölülre tegyétek, és kész is van! Tegyetek bele tollat, ollót ragasztót, ceruzát, kiemelőt, radírt, vagy vonalzót, amit csak szeretnétek. Én az egyikbe még körömlakkot és labellot is tettem, hogy mindig kéznél legyen!




Remélem tetszett nektek ez a két ötlet, és kipróbáljátok!
Jó barkácsolást! ;)

Sziasztok!

2015. augusztus 16., vasárnap

Könyvértékelés>> James Dashner: Az útvesztő trilógia

Sziasztok!
Szerintem sokatoknak nem ismeretlen a következő egy-két könyv akár film formájában. Nemrég fejeztem be a trilógiát, és azt kell mondjam, hogy ez így nagyon jó volt!! De vegyük szép sorjában..

VIGYÁZAT!! A poszt tömve van spoilerrel, néhányat jelölök, de aki nem szeretné tudni  a történetet, az ne olvassa el!!

Útvesztő:
A könyv elején a főszereplő, Thomas egy liftben megy felfelé, semmire sem emlékszik, csak a nevére. Majd egy tisztásra érkezik, ahol ugyanolyan fiúk vannak, mint ő.. (Vagy mégsem.) A tisztás az Útvesztő közepén van, és a fiúk egyetlen célja, hogy kijussanak, de eddig még nem találtak kijáratot. Thomas után egy nappal megérkezik az egyetlen lány, aki telepatikusan tud beszélni Thomasszal, és együtt megpróbálják megtalálni a kijáratot... De ehhez csatlakoznia kell a futókhoz, akik egész nap a labirintust járják, ami kicsit sem veszélytelen..
Ennyit a történetről. Nagyon tetszett a könyvben, hogy a tisztársak nagyon összetartóak voltak, és mindig befogadták a soron következő zöldfült. A könyv végén a csatát egy kicsit részletesebben is le lehetett volna írni, és jó lett volna, ha Thomasnak is nagyobb szerepe van a megmenekülésben. Örültem a kapcsolatnak Teresa és ő közte, és hogy ők már az első pillanattól kezdve tudták, hogy itt sokkal többről van szó, minthogy csak be vannak ide zárva. Tudták, hogy fontosak. Emellett nagyon jól ki van találva az egész hely, az útvesztő, a falak, és a siratók is. :)

Sokszor előfordul, hogy az írók nem tudnak elszabadulni egy-egy szereplőtől, és ezért az egész könyvben senki sem hal meg, vagy újjáéled. Márpedig szerintem egy történetben szükség van veszteségekre, mert különben nincs miért harcolni, és bár nem örültem, hogy pont   SPOILER!!  Chucknak kellet meghalni (és Albynak, de szerintem az nem volt olyan lényeges.. Bár lehet ő erről másképp vélekedne), mégis jó döntés volt. Amúgy sem tudta volna tartani a lépést a többiekkel, túl fiatal, és megtört volt hozzá. Nagyon örültem viszont, hogy Newt-tal és Minho-val szoros barátságot kötött, mert mindkét szereplőt nagyon szeretem, és imádtam a stílusukat.
Kedvenc jelenet(ek): 
  • Az egyik az, amikor Thomas befutott az útvesztőbe (engedély nélkül). Az pöpec volt.
  • A másik, amikor Minho-val futkorásznak az útvesztőben. Nincs benne semmi különleges, mégis szeretem.

Tűzpróba:
A második részben egyre többet értünk meg az élet fennmaradását veszélyeztető vírusról, a kitörésről, ami lassan felzabálja az ember agyát. A fiúkat (immár Teresa nélkül, plusz egy fővel kiegészülve- Arissal) most a Perzseltföldre küldik ki túlélőpróbára, ahol forróság, és homok borít mindent. Tetszett a tetkók ötlete, és a sok képtelen, felfoghatatlan dolog, mint például a holttestek (és a szaguk) eltűnése. Elcsattan egy csók az eltűnt Teresa és Thomas között, és nekem már itt kezdett kicsit gyanús lenni a lány, mert hát... Nem olyan volt, mint rendesen. Az egyik városban a fiúk találkoznak egy csapat Buggyantal, amiből kettő -Jorge és Brenda- segítenek a fiúknak átjutni a városon. Eközben a tisztársak létszáma egyre csökken és csökken... Nagyon szerettem Thomas "randevúzását" Brendával a városban, de azért azt már tényleg nem gondoltam, hogy még Ő IS a VESZETT-eseknek dolgozik!! Hát basszus már! (A Halálkúrában derül ki)

Thomas ebben a könyvben sokkal kevesebbet van a Tisztársakkal, így ebben a részben Newt kicsit háttérbe szorul (SPOILER: szerintem már itt kezd elhalványulni, elhervadni, mintha igazából már nem bízna semmilyen boldog jövőben..), aminek nem annyira örültem. Teresa "árulása" nekem annyira kusza volt, hogy nem is tudtam egészen követni.. Amikor üzenetet küldött, hogy ne aggódjon, mi fog történni, én végig bíztam is ebben, még akkor is, mikor mindenféle szarságról beszélt ott a lányokkal... És én komolyan végig úgy gondoltam, hogy igazából nem is áruló, és egy kicsi részem mindig is bízott benne, még akkor is amikor ott összejött Arissal. Hát akkor mondom, mi van már ezt a hülye gyereket választod Thomas helyett, és kedvem lett volna felképelni. Szerintem Thomsanak is. De hát persze a végén kiderült, hogy igazából nem is árulta el, csak.. hát csak erre kérték. És én tudtam, hogy igazat mond, nem is értem, Thomas miért nem bízott benne. De mindegy.

Kedvenc jelenet(ek):
  •  Amikor Brendával a traktorban beszélgetnek, majd elalszanak.
  • A másik, amikor Teresa "elárulja" Thomast. Tudom, nem kéne tetszenie, én mégis szeretem, olyan jól van megírva. :)

Halálkúra:
Na ez az a könyv, ahol végre sok megválaszolatlan (és volt belőle bőven) kérdésemre választ kaptam. Bár a VESZETT célja és tetteinek egy része még mindig homályos, azért sok minden kitisztult. Egyfolytában ellentmondásokba ütköztem, aztán megint és megint.. Szóval nem egyszerű.. Olyan csavarok vannak benne, hogy amit a legelején olvastál, azt mostanra hatszor megtekerték (pl.: A Jobb Kar eleinte jónak indult, aztán rossz lett, aztán jó és nem, szóval.. fuu. Mindegy.).
Ebben a könyvben sok szereplő meghal, mivel a Tűzpróbában egy sem, így be kell pótolni. Sajnos. De sosincs boldog vég áldozatok nélkül. Hőseink (kiegészülve Brendával, és mínusz majdnem a teljes A és a B csapattal) ebben a részben egy rendes városba utaznak, és megtapasztalják, hogy milyen az élet egy "rendes" városban. Itt nagy szükség van az Immúnisokra, akiket nem tud megfertőzni a vírus, mert csak ezek tudják ápolni a betegeket.

SPOILER!! A könyv elején kiderül, hogy a csapatokból sokan nem immúnisok, köztük sajnos Newt, akin már látni is lehet a Kitörés okozta tüneteket. Azért azt sajnálom, hogy nem is próbáltak segíteni Newt-on, mondjuk hozhattak volna neki a abból a porból, hogy lassítsák a betegséget. Sajnos a végén Newt szinte már teljesen elborult, így nem éppen kellemes emlékeket őrzök róla. Várhatta volna mondjuk teljesen nyugodtan, megbékélten, de nem teljesen reményvesztetten, hogy Thomas meghúzza a ravaszt. :( Sajnálom, hogy meghalt, nagyon szerettem.
Ebben a részben Thomas szinte teljesen eltávolodik Teresától, így az emberek nagy része rögtön átpártol Brendához, ha még nem tette meg. De azért Teresa szerintem mindent jóvátett, és hősként halt meg, azután, hogy feláldozta magát Thomasért. :) És bár Thomas a végén Brendával jött össze, azért tudtam, hogy Teresát is szerette.
A VESZETT viszont egyre nagyobb képtelenségeket követelt, mint például Thomas agyát (?), amin már látszott, hogy nincsen semmi ötletük, mert egy agyból nem fogják megtalálni az ellenszert. Eleinte nem is értettem, hogy hogyan van szükségük az agyára, aztán felfogtam, hogy ez bizony már a végjáték.

Kedvenc jelenet:
  • Nekem nagyon tetszett az a rész, amikor Thomas agyából el akarták távolítani a csipet, és erre ő "megvadult".. :D
  • Azt nagyon szerettem még, amikor Thomast előhozzák a fehér szobából, és a tisztársak ott örömködnek..  

Úgy érzem, hogy a végén több lehetett volna levezetésből. Mert oké, hogy megérkeztek valami paradicsomba, de itt a valamin van a hangsúly. Kíváncsi lennék, hogy hogyan folytatódik, de nem egy újabb könyvben, mert az már nagyon elcsépelt lenne. Nem, ez jó így. Csak még azért egy-két dolgot (nem sokat) tisztázhatott volna az író.
Ami még egy kis negatívum, hogy Thomas lehetett volna kicsit hangsúlyosabb. Egy kicsivel erősebb, okosabb stb. Mert így azért annyira nem volt vezér... :/
Amúgy nagyon tetszett a sorozat, nem olyan volt, mint a többi ilyenfajta regény. Tetszett, hogy most az életben egyszer nem a romantikus szálon volt a hangsúly, sőt igazából egyáltalán bármi súly, mégis voltak szép szerelmes jelenetek, amin azért nyomon követhettük, hogy mi folyik Thomas szívében.

Ti olvassátok el, nekem nagyon tetszett!!! ;)